Lana del Rey - Summertime Sandess Lana del Rey - Blue Jeans ATB - Ecstasy Pluto - Maradjunk Barátok Kelis - Trick Me Eminem - Without Me Eminem - Lose Yourself Snoop Dogg - Riders On The Storm Eric Prydz - Call on Me Paul van Dyk - Nothing But You (NFSU2 Remix)
Reader corner
Amit éppen olvasok:
Richelle Mead - Vámpírakadémia I.
Ami azt illeti ezt a sorozatot én egyszer már elkezdtem, de a második részben annyira felháborodtam azon, hogy az én istenített ideálom, Dmitrij strigává válik benne, hogy visszavittem a könyvtárba. De most végigküzdöm magam rajta.
"Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál oktatóhelyül. Lissa a vérre – viszonylag konszolidáltan – szomjazó mora vámpírok egyik nagytiszteletű családjának egyetlen leszármazottja és túlélője. Rose, aki életét tette fel legjobb barátnője védelmezésére, a dampyr testőrtanoncok sorát erősíti. A vaskapukon kívül a vérszomjas, élőhalott vámpírok, a strigák lesik az alkalmat, hogy elvegyék életüket, és magukhoz hasonlóvá tegyék őket. De a kapukon belül sem veszélytelen az életük: Lissa különleges mágikus képességei legalább annyira megkeserítik a mindennapjaikat, mint a mindkettőjüket megkísértő tiltott szerelem."
Vavyan Fable - Álomhajsza
Vavyan Fable-nek én személyszerint sokkal jobban kedvelem a ponyváit, azonban ez a könyv első olvasatra érdekesnek tűnik, pláne azoknak, akik buknak a misztikus - fantasy világra, a harcokra, a varázslatra és a szerelemre; ezeket természetesen egy rövidke regénybe sűrítve.
"Amint tudomást szerzünk a KÉK KRISTÁLY létezéséről, azonnal szenvedélyesen érdekeltté válunk abban, hogy az el is juthasson rendeltetési helyére. Sok, nagyon sok függ ettől: talán nem kevesebb, mint az emberi élet szépsége. Fénylő és sötétlő birodalmak, szörnyecskék és monstrumok, tündérek és fenevadak, harcosok és filmesek között vezeti hőseit biztos, de gyengéd kézzel VAVYAN FABLE ebben a különös, egymásba illeszkedő, egymást tükröző, egymást kiegészítő ikerregényben. A Szerző, a tőle már jól ismert pazar játékossággal, plasztikus megjelenítő erővel, de a még tőle is szokatlan érzelmi komolysággal hívja meg olvasóját a szerteágazó, elbűvölően gazdag mese-álomvilágba."
Házi lehúzható arcmaszk zselatinból. KI NE PRÓBÁLJÁTOK!
A recept egyszerű: keverj össze két evőkanál zselatinport ugyanennyi tejjel. A masszát kend az arcodra, majd 10 perc után nagyobb darabokban könnyebben le lehet húzni. Ja, persze.!
Először is: nehogy tortazselét vegyetek! Natúr zselatinpor kell, de abból bármilyen márka jó. Én Horváth Rozit vettem, gondoltam adjunk a minőségre. De b*zmeg! Két evőkanál?! Két teáskanállal tettem a pohárba, és még sok is volt! A 'recept' szerint egy evőkanál tejjel kell összekeverni, na hát ezt a zselatin azonnal felveszi és feelhordhatatlan lesz.
Másodszor is: Mondjuk mégsem fogadtad meg a tippemet és felhordtad a tuymákot. Hát vess magadra. Felrakod, de ez neked 10 percen belül nem köt meg. Nekem legalábbis 20 perc múlva is voltak nedves részek benne.
Harmadszor is: Kivártad a három évet, mire megszárad. Rendben. De leszedni már nem fogod tuddni.! Vess magadra! Én 3 percig sikáltam, mire lejött, mert hogy ez nem akart lehúzódni nagyobb darabokban ez is biztos.
Nos, holnap megyek barátnőmhöz végre Felsőpakonyra, ma meg költöttem magmra egy keveset, elugrottam fodrászhoz, s megint rövid hajat vágattam, előtte pedig Invázióban voltam nadrágot venni. Terepminta-buzi vagyok az utóbbi időben, de sajnos nem kaptam olyan nacit, így hát maradtam egy fekete enyhén szafarinadrág fazonnál.
Érdekes, ha én szerelmes leszek az nálam automatice együtt jár azzal, hogy "belebetegszem". Nem eszem rendesen (eszperente. x3), hányingerem lesz, fáj a gyomrom, és persze az endorfinszint növekedése, az a bizonyos heti óraszám várása, és egyéb ostoba tünetek.
A sors is úgy akarta, hogy pont ezen a két napon(szerda-csütörtök) legyen az a két bizonyos óra, hiszen ezek a legkeservesebb napjaim, s ez motivál a bejárásra. Azt a mai 45 percet is rettentően élveztem.
Többekközt (alliteráció. x3) rájöttem, hogy egy gyáva és naiv ember vagyok, akit belecsöppentettek ebbe a kegyetlen, nagy és otromba világba, ahol a barátok hátbatámadják egymást, ahol az emberek viselkedése gyakran (személyenként mindig) visszataszító, és egyesek egy általános iskolás ötödik osztályának agyi szintjével érnek fel, s nem mennek tovább, és ahol nem minden(ki) az aminek(akinek) látszik.
De most happy vagyok, dúl bennem a tavasszal együtt a láv, és remekül meg tudtam találni a hangot ma azokkal, akikkel meg kellett.
Mai mjuzikk. :) Nem szeretem Caramel zenéit, de ez remek hangulattükröző, és inspiráló dalocska.
Szeretek a youtube furcsa eldugott részeire keveredni, mert biztos, hogy ott találom a legjobb hangulatzenéket, melyre esetenként ki tudom sírni magamat, ha annyira rossz a hangulatom.
Egyedül és magányosan érzem magam a világban, ismét elvesztem, elfáradtam testileg-lelkileg, mindenhogyan. Lehetséges, hogy holnap kiveszek egy szabadnapot, csak megint visszatart, hogy holnap gyakorlat, meg duplamatek és stbstb. (Még egy muzsika következik. )
Megint elkeveredtem arra, hogy nem érzem túl hasznosnak a létezésemet a világban. És persze megint hagytam, hogy pár személy elvegye az életkedvem. Meg kéne már tanulnom: én vagyok a fasz, mert hagyom, hogy ez megtörténjen.